Terhes vagyok...
A döbbenettől még félkómásan támolygok otthonomban. Nincs kedvem semmihez, egyetlen dolgot szeretnék csak, mégpedig, hogy a nőgyógyász megnyugtasson. Két rosszullét között kikeresem az aktuális rendelési időt, magamba erőltetek pár kekszet, hátha megmarad bennem és iszom pár korty teát. A kávét ezentúl hanyagolom, még az illata is gyomorforgató lett számomra.
Sürgős elintéznivalókra hivatkozva kiveszek egy nap szabit a munkahelyemen, és meglátogatom az orvosom. Nem ecsetelem milyen az, amikor előzetes bejelentkezés nélkül próbálsz bejutni a rendelőbe. Csupán 5 órát várok, ezalatt a hajam tépve olvasgatok a váróban. Végre bejutok, és már a vizsgálón fekszem.
A doktornő közli velem a jó hírt, tényleg kisbabát várok! Juhuuu... Majd rögtön megszid, hogy miért nem jöttem előbb!? Csak hebegek-habogok, de ő még nem végzett a kiosztásommal, a kegyelemdöfés csak ezután következik: Öreg kismamának titulál. Na jó, tényleg 40 múltam, de hogy öreg lennék.... Persze biztosan csak a rám váró vizsgálatok miatt mondja, na de akkor is...
Felhúzom magam! Előtérbe kerül dacos énem! Majd én megmutatom, hogy nem vagyok öreg. Otthon is dühből csinálok mindent, a gyerekek sem értik mi van velem. Apa inkább kiviszi őket játszani, hogy addig is lenyugodjak. Elkezdek a különböző online fórumokon utánajárni, mivel jár ha 40 felett vállalok gyereket. Bár ne tettem volna! Horrorba illő történetek fogadnak, csak még inkább kiborulok. Sokkolódom. Órákba telik, mire összeszedem magam. Szerencsére a párom mindig tudja mire van szükségem. Kicsit megbabusgat és attól végre sikerül megnyugodnom. Nem lesz semmi baj...
Este, lefekvés után hosszas szerelmeskedésre számíthat az én uram. Csak ne lennék ennyire fáradt. Ah, csak ledőlök picit, csak lehunyom a szemem egy pillanatra, és mindjárt megmutatom, hogy nem vagyok még öreg!
Másnap reggel szomorúan konstatálom, hogy a nagy elhatározásomból nem lett semmi. Na nehogy már a dokinak legyen igaza! Új terv kell!
A megoldás: Szexi fehérnemű
Nem tudom, hogy nem jutott eszembe előző este! Hiszen előbb magamat kell begerjesztenem, hogy szexinek, kívánatosnak mutatkozhassak...
Este előveszem szexi rózsaszín fél melltartómat és a hozzá illő tangát, majd a tükör előtt belebújok. Felkötöm a harisnyatartómat és a harisnyakötőmet, és megszemlélem magam a tükörben. Ez igen! Kifejezetten jól áll, ahogy a melltartóban ott feszülnek a babavárástól kikerekedett kebleim.
Hirtelen átfut az agyamon, hogy hamarosan nagyobb melltartókra lesz szükségem, majd később pedig szoptatós melltartókra. De most nem terelhetem el a figyelmem, a párom hamarosan bejön és nekem készen kell állnom, hogy megmutassam, egy várandós 40-es nő is lehet igazán szexi!
A hatás nem marad el, a látványom tűzbe hozza a férjemet. De valami mégsem stimmel. Olyan óvatosan bánik velem, mint egy hímes tojással. Minden mozdulatából kiérződik a féltés. Érzem, hogy nem engedi el magát teljesen és ezzel az extázisból vissza-visszaránt a földre engem is. Bár a gyöngédsége leírhatatlan, és végül eléri ugyanazt a gyönyörű hatást, melyet megszoktam, de a hevesség elmarad.
Ha végiggondolom, ez nem is olyan rossz, legalább egyikünk képes észnél lenni és figyelni, hogy ne legyen semmi baj odabent a babócával sem. Egy meglepetés, szerelem baba növekszik odabent és ha már így alakult, hogy olyan szerencsések vagyunk, hogy megfogant ez a pici teremtés, mindent meg kell tennünk, hogy épségben, egészségben fel is nevelkedjen. A korábbi szenvedélyt félretesszük és a baba születése után 6 héttel majd elővesszük. Csak bírjam kivárni, és legyen kedvem és erőm majd egy 6 hetes baba mellett huncutkodni, amikor már lehet...
Eliza történetének előzményét itt olvashatjátok:
